Kancsalság gyermekeknél és felnőtteknél. Okok és kezelés
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
Ez a betegség általában már a korai életkorban megfigyelhető. Tanulmányok szerint az egy évben született gyermekek mintegy 5%-a kancsal, 50%-uk pedig csökkent látású vagy lusta szemű lehet. A rendszeres szemészeti szűrővizsgálatok elengedhetetlenek a kancsalság felismeréséhez és a lehető leghatékonyabb kezeléséhez.
Mi a kancsalság?
A kancsalság a binokuláris látást befolyásoló betegség.
Megnyilvánulhat:
- Egyik szemen
- Mindkét szemen
- Állandó jelleggel
- Időszakosan
* Megjegyzés: Bár a kancsalság csak az egyik szemen fordulhat elő, az agyi területeken zajló összetett folyamatok gyakran mindkét szemen láthatóvá teszik a betegséget, és mindkét szemet érintik.
A szemizmokról
A szem a szemgolyóban található 6 szemmozgató izomnak köszönhetően mozog.
- 2 vízszintes
- 2 függőleges
- 2 ferde
Ezek koordinálják az összes szemmozgást a központi idegrendszerben zajló összetett folyamatok részeként. Az extraokuláris izmok az élet első hónapjaiban alakulnak ki, és ahhoz, hogy a tekintet irányát helyesen tájoljuk, mindegyiknek abszolút szinkronban kell lennie. A kancsalság a köztük lévő harmonikus működés hiányát jelenti.
Mi okozza a kancsalságot?
A kancsalságnak több oka is lehet. Általában gyermekkorban jelentkezik genetikai rendellenességek miatt, de fennáll annak kockázata, hogy felnőttkorban, más betegségek következményeként alakul ki.
- A kancsalságot elvileg az öröklődés okozza. Az esetek 80%-ában a kancsalság öröklődik, ha a családban asztigmatizmus, rövidlátás vagy távollátás van. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a gyermeknél akkor is jelentkezik a betegség, ha a családban nem volt korábban fénytörési hiba, de más látásproblémák vannak.
- A veleszületett kancsalság vagy infantilis kancsalság oka az agyban a stabil kapcsolatok kialakulásának elmaradása.
- Az idegrendszert érintő betegségek okozhatnak kancsalságot.
- Agyidegbénulás
- Agydaganatok
- Fejsérülés
- Újszülöttkori neurológiai anamnézis, mint például diszmaturitás, koraszülöttség, agyi bénulás vagy agyhártyagyulladás.
- A túl nagy dioptriák is okozhatják ezt a betegséget.
- A két szem közötti nagy dioptriakülönbség miatt ez előfordulhat.
- A súlyos rövidlátás „nehéz szem szindrómát” – egy bizonyos típusú kancsalságot – okozhat.
- A nagyfokú távollátás többnyire konvergens kancsalsággal jár
- Az orbitális csontok veleszületett elváltozásai is okozhatnak kancsalságot. Ilyen például a Crouzon-kór.
- Az orbitális struktúrák sérülése is vezethet kancsalsághoz.
- Az orbitális daganatok is
- Az extraokuláris izmok veleszületett rendellenességei, vagy az extraokuláris izmok fertőzései és gyulladásai kiválthatnak kancsalságot.
- Pajzsmirigybetegségek, mint például a Graves-kór, vagy más autoimmun pajzsmirigybetegségek.
- Autoimmun betegségek: szklerózis multiplex, mitokondriális betegség, myasthenia gravis.
- Az extraokuláris izmok véletlen károsodása különböző anyagok szemgödörbe történő befecskendezésével. Ebben az esetben a kancsalság kettős látással jár együtt különböző szemészeti műtétek helyi érzéstelenítése után: glaukóma, retinaleválás stb.
- A szürkehályog és az egyoldali ptosis, más néven ” csüngő szemhéj” okozhat kancsalságot, mivel csökkentik a látásélességet az egyik vagy mindkét szemen.
- Az öregedés egy másik tényező lehet, amely kedvez a kancsalságnak.
- A képernyők előtt, közeli látótávolságban eltöltött hosszabb idő.
Hányféle kancsalság létezik?
A szemészeti betegség többféleképpen is megnyilvánulhat.
- A tekintet tájolásától függően lehet:
- Konvergens/ezotropikus kancsalság, amikor a szem az orr felé néz (befelé).
- Divergens/exotróp kancsalság, amikor a szem a fül felé néz (kifelé).
- Hypertropia, amikor a szem felfelé ferdül.
- Hypotropia, amikor a szem lefelé néz.
- Az intenzitás függvényében:
- Kismértékű kancsalság – ezekben az esetekben a betegséget akkor veszik észre, amikor a páciens fáradt. A fennmaradó időben sikerül kontrollálniuk, és a binokuláris látásuk optimálisan működik.
- Nagyfokú kancsalság – itt a páciens szemei már nincsenek összhangban, és diplomópiától (kettős binokuláris látás) szenved. A szemek közötti eltérés szöge azt jelenti, hogy a képet az agy már nem egyként érzékeli, ami átfedéseket eredményez.
- A megjelenési életkor szerint:
- Gyermekkori/kongenitális kancsalság. Csecsemőknél az első 6 hónapban jelentkezik.
- Szerzett kancsalság. Bármikor előfordulhat, és az előző szakaszban felsorolt okok közül egy (vagy több) okozhatja. Rendszerint szintén gyermekkorban, 2 és 6 éves kor között válik nyilvánvalóvá.
- Gyakoriság szerint:
- Állandó kancsalság
- Időszakos kancsalság
- Egyéb osztályozások:
- Monokuláris kancsalság VS. Váltakozó kancsalság
- Bénulásos kancsalság VS. Restriktív kancsalság
Kancsalság gyermekeknél
A csecsemő életének első 6 hónapját a fiziológiai instabilitás időszakának tekintik, amikor normálisnak tekinthető, hogy a csecsemő szeme eltér a normál helyzetétől. Ezek a kancsalság időszakos és általában kifelé irányul (divergens kancsalság). A 6 hónapos kor után a csecsemő tekintetének stabilnak és párhuzamosnak kell maradnia. Ha nem, akkor a kancsalság súlyosságának megfelelően szakorvosi beavatkozásra van szükség a kancsalság kezelésére.
A szülőnek folyamatosan figyelnie kell a gyermek fejlődését e tekintetben, mivel a kancsalság késői felismerése súlyos amblyopiához (az egyik/két szem elégtelen teljesítménye) vezethet. A „szemtengelyferdülés” emellett más betegségek, például retina- vagy idegkárosodás, szemdaganat, veleszületett szürkehályog és fejlődési rendellenességek tünete is lehet.
Kezelésként a kicsik számára különböző terápiák vagy kezelések állnak rendelkezésre, mint például a VTS-terápia, de a kancsalsági műtét is. Konzultációt követően a csecsemő 24 hónapos koráig ajánlható a műtéti beavatkozás. Ez megismételhető, mivel a látás és az extraokuláris izmok 18 éves korig tovább fejlődnek.
Kancsalság felnőtteknél
Felnőtteknél a szerzett kancsalságnak különböző okai lehetnek.
- Ezek általában kóros jellegűek – neuro-izomrendszeri betegségek, traumás agysérülés, szemészeti vagy koponyán belüli daganatok vagy agyvérzés okozta szem-motoros bénulás.
- A betegség kialakulásának kockázata azonban az életkor előrehaladtával is magas. Ez a fajta kancsalság általában kettős látásban nyilvánul meg. Mivel korábban normális binokuláris látásuk volt, a betegeknek sikerül figyelmen kívül hagyniuk az egyik képet azáltal, hogy becsukják az egyik szemüket, vagy keresnek egy olyan pozíciót, ahol átfedik őket.
- Felnőtteknél is előfordulhat visszamaradó kancsalság (műtött, de nem teljesen korrigált) vagy folyamatos kancsalság (amely a műtét után megváltozott).
A kancsalságban szenvedő felnőttek számára számos kezelési lehetőség létezik.
- Az enyhén súlyos kancsalság korrigálható prizmás szemüveggel.
- Kisebb vagy időszakos eltérések esetén botulinum toxint alkalmaznak. Hasznos az extraokuláris izmok bénulása esetén is, valamint akkor, ha a páciensnek már több sikertelen műtéte volt.
- Ha a páciensnél súlyos formában jelentkezik, több műtétre is szükség lehet, különösen, ha a kancsalság 1 éves kor alatt alakult ki, és súlyos amblyopiával jár együtt.
Miként diagnosztizálják a kancsalságot?
Ez egy összetett folyamat, amely magában foglalja:
- Az örökletes családi kórtörténet ellenőrzését
- A szemgolyó mozgásának vizsgálatát
- Szemhomályosság ellenőrzését
- Az eltérési szög bemérését
- Prizmateszt végzését
Hogyan lehet kezelni a kancsalságot?
A kancsalság kezelésének módja a betegség formájától és a beteg életkorától függően változik.
- Ha enyhe formáról van szó, amely fénytörési hibával társul, akkor ajánlott (a fénytörési hibának megfelelő dioptriájú) szemüveget viselni prizmás lencsékkel, amelyek egyenes tartásra kényszerítik a szemet.
- Kancsalság és lusta szem szindróma esetén egyoldalú vagy alternatív okklúzió (a gyenge szem látásának helyreállítása), szemüveg és ortoptikai gyakorlatok (a binokuláris látás serkentése; szakrendelőkben vagy otthon is végezhető szakorvosi irányítás mellett) javallott.
- Súlyos formákban, amikor az eltérés szöge meghaladja a fiziológiai határt, sebészeti beavatkozás javasolt.
Ha szemészeti problémával küzd, a Dr. Holhoș szemészeti klinikák szakemberei a legmodernebb technológiákkal várják Önt, és a lehető legjobb ellátásban részesítik.
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.
A szürkehályog egy meglehetősen gyakori szembetegség, amikor a szemlencse fokozatosan elveszíti az átlátszóságát és elszürkül, és amely fokozatos látásromlást okoz.
A diabéteszes retinopátia a cukorbetegségnek a szemen jelentkező szövődménye, amelyet a magas vércukorszint és a szem mögötti fényérzékeny szövet (retina) érrendszerének károsodása okoz.
A retina a szemgolyó mélyén, a szem hátsó részén található fényérzékeny
réteg. Ez a központi idegrendszeri szövet egy darabja, amely egy fókuszált kétdimenziós képet hoz létre, amit a retina sejtjei elektromos impulzussá alakítanak át, amely a képet a vizuális érzékelés létrehozásához közvetíti.
Az epiretinális membrán az üvegtest hátsó része és a retina központi területe, a makula közötti határfelület rendellenessége.
Az üvegtest a szemgolyó közepén, a lencse és a retina között helyezkedik el, és „gélként” jelenik meg. Az egészséges üvegtest teljesen átlátszó, így a fény gond nélkül eljut a retinára, és ezáltal tiszta látást biztosít.
A glaukóma krónikus, kétoldali szembetegség, amelyet a látóideg rostjainak fokozatos pusztulása jellemez, amely ideg felelős a szemből az agyba történő információátvitelért.
A keratoconus egy degeneratív betegség, amely a szaruhártya fokozatos deformációjában és elvékonyodásában nyilvánul meg. Általában serdülőkorban jelenik meg, férfiakat és nőket egyaránt érint, és felnőttkorig fokozódik.