Ptosis palpebrae vagy "csüngő szemhéj": okok és kezelés
A csüngő szemhéj az orvosi szaknyelvben „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
A ptosis palpebrae egy összetett látásprobléma, és a következőkben több aspektussal is foglalkozunk: miért fordul elő ez a szemészeti rendellenesség, és hányféle lehet; hogyan befolyásolja a csüngő szemhéj a gyermekeket és a felnőtteket, hogyan kezelhető a ptosis palpabrae, illetve a felmerülhető szövődmények, amennyiben a beteg semmilyen lépést nem tesz a probléma megoldására.
Mi a szemhéjcsüngés és hányféle lehet?
A ptosis palpebrae a szemhéj felhúzóizmának dystrophiája. A felső szemhéj csüngéséhez vezet, ami egyben a csüngő vagy lógó szemhéj látszatát is kelti, innen ered a köznyelvi elnevezés. A veleszületett elváltozás hatására a felső és az alsó szemhéj közötti tér beszűkül, és ezáltal a beteg látótere beszűkül.
Érintheti az egyik szemet (egyoldali ptosis palpebrae) vagy mindkét szemet (kétoldali ptosis palpebrae).
A betegségnek több típusa létezik:
- Neurogén ptosis – Ez a forma általában gyermekeknél fordul elő, és olyan működési zavar okozza, amely megzavarja a szemhéj nyitását segítő izmok egyikének innervatioját (idegi ellátását).
- Aponeurotikus ptosis – Ez a leggyakoribb, és a szemhéjemelő izom (levator) elöregedése okozza.
- Myogén ptosis – Izomelváltozások következtében alakul ki. A felső szemhéj már nem látja el jól a funkcióját, és nem marad normál helyzetben.
- Mechanikus ptosis – A felső szemhéjban lévő ciszta vagy daganat a szemhéj megereszkedését okozza.
Mi okozza a szemhéjcsüngést?
A ptosis oka lehet izom eredetű, neurológiai, traumás, mechanikus vagy aponeurotikus.
A beteg „szemhéjcsüngésben” szenvedhet:
- Születésétől fogva;
- Más összetett állapotok, például Horner-szindróma, Marcus-Gunn-szindróma, orbitális vagy agydaganatok, gyakori szemmozgató idegbénulás, myasthenia, veleszületett III. ideg bénulása vagy autoimmun betegségek esetén;
- 60 éves kor után, amikor az orbito-palpebralis szövetek elernyednek és bőrfelesleg keletkezik a felső szemhéjon.
Hogyan nyilvánul meg a szemhéjcsüngés a gyermekeknél és a felnőtteknél?
A ptosis felnőtteket és gyermekeket egyaránt érinthet. Kisgyermekeknél az állapot veleszületett, és az első életévben műtét javasolt. Felnőtteknél ez egy szerzett betegség, amely gyakran az öregedés következtében jelentkezik. A felső szemhéj levator izmainak működése csökken; a bőr rugalmassága is csökken.
Melyek a ptosis palpebrae tünetei?
A szemészeti rendellenesség az alábbi tünetekkel jelentkezik:
- Az érintett szem kivörösödése;
- Idegentest érzet a szembe;
- Égő érzés, irritáció;
- Feszültség és szemfáradtság;
- Könnyezés és fehér folyás;
- A palpebralis hasadék szűkülése és a látótér csökkenése (a betegség súlyosságától függően);
- Kettős látás;
- Az érintett szemet részben (vagy teljesen) eltakaró felső szemhéj;
- Nehézség a beteg szem becsukásában;
- Kancsalság;
- A fej hátrahajtása a ptosis kompenzálására. Ez krónikus nyaki kellemetlenségekhez vezethet;
- A szemöldök állandó felhúzása a látótér szűkülésének kompenzálására. Ez migrénhez vezethet;
- Inesztétikus aszimmetriák.
Hogyan diagnosztizálják a ptosist palpebraet?
A szemhéjcsüngés súlyosságának megállapításához szemészeti konzultációra van szükség. A vizsgálat során a szakorvos egy sor vizsgálatot végez, hogy megállapítsa:
- a rendellenesség típusát – a ptosis egy- vagy kétoldali, neurogén, myogén, aponeurotikus vagy mechanikus;
- mennyire befolyásolja a páciens látását;
- a ptosis mértékét;
- a kialakulásának okait.
Ezután kerül sor a kezelés meghatározására. Ennek célja a látótér tágítása és az arc esztétikai látványának javítása.
Hogyan kezelhetjük a ptosist palpebraet?
A Dr. Holhos szemészeti szakrendelő hálózat szakemberei csak akkor javasolják a szemhéjplasztikai műtétet, ha a szemhéjcsüngés befolyásolja a látásélességet. Ha a páciens vágya inkább esztétikai, mint funkcionális, a szakértők azt tanácsolják, hogy párhuzamosan keressen fel egy bőrgyógyászt vagy plasztikai sebészt a legmegfelelőbb eredmény elérése érdekében.
A műtét révén a szakember megrövidíti és megerősíti a felső szemhéj emelőizmát, és úgy rendezi el, hogy mindkét szem visszanyerje látásélességét és szimmetrikus legyen. A szemhéjplasztika helyi érzéstelenítésben történik, és egyaránt elvégezhető a felső és az alsó szemhéjon.
Ptosist palpebrae: Szövődmények
Ha nem kezeljük ezt a szembetegséget, az számos kockázattal jár. A ptosis palpebrae vezethet:
- Amblyopia – más néven „lusta szem”;
- Asztigmatizmus – a szaruhártya görbülete a lecsüngő szemhéj nyomása miatt eltorzul, ami befolyásolja a látásélességet;
- Torticollis – különösen gyermekeknél, hiszen a fejüket különböző testhelyzetbe erőltetik, hogy kompenzálják a hiányos látóteret..
Ha problémái vannak a látásával, forduljon szakemberhez. A Dr. Holhoș szemészeti szakrendelő hálózat Kolozsváron, Gyulafehérváron, Medgyesen, Nagyszebenben és Tordán várja Önt klinikáin, hogy korszerű technológiával a legjobb ellátást nyújtsa Önnek.
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.
A szürkehályog egy meglehetősen gyakori szembetegség, amikor a szemlencse fokozatosan elveszíti az átlátszóságát és elszürkül, és amely fokozatos látásromlást okoz.
A diabéteszes retinopátia a cukorbetegségnek a szemen jelentkező szövődménye, amelyet a magas vércukorszint és a szem mögötti fényérzékeny szövet (retina) érrendszerének károsodása okoz.
A retina a szemgolyó mélyén, a szem hátsó részén található fényérzékeny
réteg. Ez a központi idegrendszeri szövet egy darabja, amely egy fókuszált kétdimenziós képet hoz létre, amit a retina sejtjei elektromos impulzussá alakítanak át, amely a képet a vizuális érzékelés létrehozásához közvetíti.
Az epiretinális membrán az üvegtest hátsó része és a retina központi területe, a makula közötti határfelület rendellenessége.
Az üvegtest a szemgolyó közepén, a lencse és a retina között helyezkedik el, és „gélként” jelenik meg. Az egészséges üvegtest teljesen átlátszó, így a fény gond nélkül eljut a retinára, és ezáltal tiszta látást biztosít.
A glaukóma krónikus, kétoldali szembetegség, amelyet a látóideg rostjainak fokozatos pusztulása jellemez, amely ideg felelős a szemből az agyba történő információátvitelért.
A keratoconus egy degeneratív betegség, amely a szaruhártya fokozatos deformációjában és elvékonyodásában nyilvánul meg. Általában serdülőkorban jelenik meg, férfiakat és nőket egyaránt érint, és felnőttkorig fokozódik.