Keratitis (szaruhártyafekély)
A keratitis, más néven ” szaruhártyafekély „, a szaruhártya gyulladása. Az okok lehetnek nem fertőzőek, és a betegség kevésbé súlyos vagy fertőző, ilyenkor a tünetek súlyosabbak.
Korai felismerés esetén a keratitis könnyen kezelhető, gyorsan gyógyuló szembetegség. Ellenkező esetben a fertőzés átterjedhet a szem más területeire, és akár vaksághoz is vezethet.
Feltétlenül keressen fel egy szemorvost, ha a keratitis tüneteit észleli: szempanaszok, homályos látás, túlzott könnyezés, idegentest-érzés vagy szempirosság.
Mi a keratitis és hányféle lehet?
A szaruhártya olyan, mint egy átlátszó ablak, 0,9 mm vastag a széleinél és 0,5 mm a közepén. A szem szivárványhártyáját és pupilláját fedi. Fő szerepe a szem védelme és a fénynek a retinára való fókuszálása.
Keratitis vagy szaruhártyafekély akkor keletkezik, amikor a szaruhártya begyullad. A betegségnek az okától függően két típusa lehet: fertőző vagy nem fertőző.
- A nem fertőző keratitist okozhatja kisebb sérülés, például hosszan tartó kontaktlencse viselés, nem megfelelő kontaktlencse-higiénia vagy a szembe került idegen tárgy.
- A fertőző keratitist „mikrobiális keratitis” vagy „bakteriális keratitis” néven is ismerik, és baktériumok vagy mikrobák okozzák. Köhögés, tüsszentés vagy a fertőzött tárgyak megérintése útján terjedhet emberről emberre. A kezeletlen fertőző keratitis az érintett beteg számára a vakság nagy kockázatával jár.
Melyek a kockázati tényezők?
Bárki elkaphatja a keratitist. A fő kockázati tényező azonban a kontaktlencse.
- Kontaktlencsék. Növelik a keratitis kockázatát, mind a fertőző, mind a nem fertőző keratitisét. A problémának több forrása is lehet: az ajánlottnál hosszabb ideig tartó viselés, a nem megfelelő fertőtlenítés vagy a kontaktlencse viselése úszás közben. A keratitis gyakrabban fordul elő azoknál, akik folyamatosan kontaktlencsét viselnek, mint azoknál, akik csak napközben hordják.
- Alacsony immunitás. Ha az immunrendszere gyengült valamilyen betegség vagy gyógyszeres kezelés miatt, nagyobb a kockázata a szaruhártyafekély kialakulásának.
- Kortikoszteroidok. A kortikoszteroid szemcseppek használata valamely szembetegség kezelésére növelheti a fertőző keratitis kialakulásának kockázatát, vagy súlyosbíthatja a már meglévő keratitist.
- Szemkárosodás. Ha a múltban olyan sérülést szenvedett, amely hatással volt a szaruhártyájára, nagyobb valószínűséggel alakulhat ki keratitis a jövőben.
Mi okozza a keratitist?
A fertőző keratitis okai
- Baktériumok (staphylococcus, streptococcus és pseudomonas)
- Gombák vagy paraziták – ezek az organizmusok a kontaktlencse felületén vagy a lencsetesten élhetnek. A szaruhártya szennyeződhet, amikor a lencse a szemben van, és fertőző keratitist okozhat.
- Vírusok (herpes simplex és herpes zoster)
- Szennyezett víz (a vízben lévő baktériumok, gombák és paraziták – különösen az óceánokból, folyókból, tavakból és melegvizes medencékből – úszás közben a szembe kerülhetnek. A keratitis kockázata azonban csökken, ha egészséges a szaruhártyája, és korábban nem szenvedett szaruhártyasérülést).
A nem fertőző keratitis okai
- Sérülések a szemen. A szaruhártya felszínét megkarcoló vagy megsértő tárgy nem fertőző keratitist okozhat. Továbbá, ha a sérülés lehetővé teszi mikroorganizmusok bejutását a sérült szaruhártyába, a keratitis fertőzővé válhat.
- Szemszárazság – ebben az esetben a betegnek problémája van a könnyfilmmel, amely nem tudja optimálisan ellátni a szem védelmét szolgáló funkcióját. Így száraz és irritált szem szindróma alakul ki, ami később keratitishez vezethet.
- Kontaktlencse viselése hosszabb ideig.
- Idegen test jelenléte a szemben.
- Hosszan tartó ultraibolya fénynek való kitettség.
- A-vitaminhiány.
- Szemhéjbetegség.
- Allergia.
Melyek a tünetei?
A keratitis leggyakoribb tünetei közé tartoznak a következők:
- Szemfájdalom és kellemetlen érzés
- Túlzott könnyezés (nem összetévesztendő az epiphorával)
- Vörös, irritált szem
- Fényérzékenység (fotofóbia)
- Homályos látás
- Fájdalom vagy irritáció miatti szemhéjnyílási problémák
- Idegentest érzése a szemben
- Csökkent látásélesség
Hogyan diagnosztizálható a keratitis?
Ha a keratitis bármelyik tünetét észleli magán vagy szerettein, keressen fel egy szemklinikát. Ha kontaktlencsét visel, ne tegye be, amíg nem keresi fel a szakembert. Vigye magával a kontaktlencséit és azok tartóját.
Az általános szemészeti vizsgálat során az orvos először is kérdéseket tesz fel Önnek a kórtörténetéről és a tüneteiről. Ezután a következő vizsgálatokat végzi el:
- Látásélesség-vizsgálat (a látás minőségének felmérésére)
- Lámpás vizsgálat (a pupilla reakciójának, méretének és egyéb tényezőknek az ellenőrzése)
- Réslámpás mikroszkóp. A műszer egyszerre egy szembe világít bele, így az orvos alaposan megvizsgálhatja a szem külső és belső részét. A szemorvos fluoreszcein anyagot juttathat a szem felszínére, hogy megnézze, van-e sérülés a szaruhártyán.
- Laboratóriumi vizsgálatok. A szakorvos könny- vagy sejtmintát vehet a szaruhártyájából, hogy elküldje a laboratóriumba. Külön mintát vehet a kontaktlencse tartójából is. Ez segít meghatározni a keratitis okát és elkészíteni a kezelési tervet.
Hogyan kezeljük a keratitist?
Mivel a szaruhártyafekélyek okai annyira különbözőek, a szemészeti kezelési eljárások is eltérőek.
A nem fertőző keratitis kezelése
Ha a nem fertőző keratitisz enyhe esetével van dolga, az állapot valószínűleg magától meggyógyul. Azonban mindenképpen orvoshoz kell fordulnia. Azt is javasolhatják, hogy használjon műkönnyet (szemcseppet).
Ha súlyosabb, nem fertőző keratitisről van szó, és túlzott könnyezéssel és szemfájdalommal küzd, antibiotikus szemcseppeket írhatnak fel Önnek a fertőzés megelőzésére.
A fertőző keratitis kezelése
- Bakteriális keratitis: A fertőzés súlyosságától függően, enyhe esetekben antibiotikumos szemcseppeket lehet használni. Közepes vagy súlyos esetekben szájon át szedhető antibiotikumokat írhatnak fel.
- Gombás keratitis: Gombaellenes szemcseppekkel és szájon át szedhető gyógyszerekkel kezelhető.
- Vírusos keratitis: Az eset súlyosságától függően műkönny, vírusellenes szemcseppek vagy szájon át szedhető vírusellenes gyógyszerek írhatók fel.
- Parazitás keratitis: Ez a keratitis nehezen kezelhető. Antibiotikus cseppeket írhatnak fel. Súlyos esetben akár szaruhártya-átültetésre is szükség lehet.
A szemészorvos a fertőzés javulása vagy megszűnése után kortikoszteroid szemcseppeket is felírhat (nem gombás keratitis esetén). Ezek a cseppek segítenek a gyulladás csökkentésében és a hegesedés megelőzésében.
Keratitis műtét
A keratitis kezelésére szolgáló szemészeti műtét során a sérült szaruhártyát egészséges donor szaruhártyával helyettesítik. Szaruhártya-átültetésre akkor van szükség, ha:
- A betegség nem reagál a gyógyszeres kezelésre.
- A szaruhártya hegesedése súlyosan befolyásolja a látást.
Hogyan előzhetjük meg a szembetegséget?
Csökkentheti a keratitis kialakulásának kockázatát, ha:
- Követi a kontaktlencsék viselési idejére, tisztítására és fertőtlenítésére vonatkozó utasításokat.
- Betartja a megfelelő kézhigiéniát (különösen a kontaktlencsék felhelyezése előtt, vagy ha beteg emberekkel van dolga).
- Vegye ki a kontaktlencsét fürdés előtt (zuhanyozás, úszás, pezsgőfürdő stb.).
- Viseljen védőszemüveget, ha olyan tevékenységeket végez, amelyek szemkárosodást okozhatnak.
- Viseljen napszemüveget, hogy megvédje magát az UV-fénytől.
Gyakori kérdések
1. Melyek a keratitis lehetséges szövődményei?
A keratitis lehetséges szövődményei a következők:
- Krónikus szaruhártyagyulladás és hegesedés.
- A szaruhártya krónikus vagy visszatérő vírusfertőzései.
- Átmeneti vagy tartós látásromlás.
- Vakság.
2. Mi a különbség a keratitis és az uveitis között?
Az uveitis és a keratitis közötti különbség a gyulladás helyével kapcsolatos. A jelek és tünetek hasonlóak, de az uveitis a szemhéjat érinti. Az uvea a szem középső rétege, amely magában foglalja a szivárványhártyát, a kéreghártyát és a sugártestet. A keratitis a szaruhártyát, a szivárványhártya feletti védőréteget érinti.
Egy másik, hasonló tünetekkel járó szembetegség a kötőhártya-gyulladás. Ez a kötőhártyát, a szemhéjat „bélelő” szövetet érinti. Keratoconjunctivitise lehet, ha a gyulladás a szaruhártyát és a kötőhártyát is érinti. A gyermekeknél általában ennek az állapotnak egy enyhe formája alakul ki. Ebben az esetben kötelező a gyermekszemész szakorvosi konzultáció.
A Dr. Holhoș szemészeti szakrendelő hálózat magas színvonalú szolgáltatásokat nyújt kolozsvári, gyulafehérvári, nagyszebeni, tordai és medgyesi klinikáin. Ne habozzon időpontot kérni egy konzultációra, ha szemészeti problémája van.
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.
A szürkehályog egy meglehetősen gyakori szembetegség, amikor a szemlencse fokozatosan elveszíti az átlátszóságát és elszürkül, és amely fokozatos látásromlást okoz.
A diabéteszes retinopátia a cukorbetegségnek a szemen jelentkező szövődménye, amelyet a magas vércukorszint és a szem mögötti fényérzékeny szövet (retina) érrendszerének károsodása okoz.
A retina a szemgolyó mélyén, a szem hátsó részén található fényérzékeny
réteg. Ez a központi idegrendszeri szövet egy darabja, amely egy fókuszált kétdimenziós képet hoz létre, amit a retina sejtjei elektromos impulzussá alakítanak át, amely a képet a vizuális érzékelés létrehozásához közvetíti.
Az epiretinális membrán az üvegtest hátsó része és a retina központi területe, a makula közötti határfelület rendellenessége.
Az üvegtest a szemgolyó közepén, a lencse és a retina között helyezkedik el, és „gélként” jelenik meg. Az egészséges üvegtest teljesen átlátszó, így a fény gond nélkül eljut a retinára, és ezáltal tiszta látást biztosít.
A glaukóma krónikus, kétoldali szembetegség, amelyet a látóideg rostjainak fokozatos pusztulása jellemez, amely ideg felelős a szemből az agyba történő információátvitelért.
A keratoconus egy degeneratív betegség, amely a szaruhártya fokozatos deformációjában és elvékonyodásában nyilvánul meg. Általában serdülőkorban jelenik meg, férfiakat és nőket egyaránt érint, és felnőttkorig fokozódik.