Szemészeti eredetű fejfájás: tünetek és diagnózis
Az akut fejfájást a szakgyógyászatban „fejfájás” néven ismerik. Néha a fejfájást fáradtság, stressz, fizikai megterhelés, éhség vagy menstruáció okozza. Máskor a fejfájás bizonyos gyógyszerek, például a szájon át alkalmazott fogamzásgátlók szedése, vagy olyan ételek fogyasztása okozhatja, amelyek tiramint, nitrátokat vagy mononátrium-glutamátot tartalmaznak (pl. penészes sajtok, joghurtok, jégkrém, felvágottak vagy csirkemáj). Az alkohol és a koffein szintén olyan anyagok, amelyek fejfájást okozhatnak. Ezek azonban mind átmeneti jellegűek, és amint az okot kezelik, a migrén elmúlik. Ha a fájdalom erős, a fejfájás komolyabb betegség jele, ilyenkor mindenképpen szakorvosi konzultációra van szükség.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szemészeti eredetű fejfájás. Ez valamilyen szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Hányféle fejfájás létezik?
A fejfájás akkor jelentkezik, amikor a túlzottan aktív idegsejtek impulzusokat küldenek az agyba. A vérerek ekkor kitágulnak és gyulladásos anyagokat bocsátanak ki, amelyek lüktető fájdalmat váltanak ki. A fejfájás lehet:
- Elsődleges
- Migrének
- Tenziós fejfájás, más néven stresszes fejfájás, idiopátiás fejfájás vagy pszichogén fejfájás.
- Cluster fejfájás, cephalalgia, Horton-szindróma, halmozott fejfájás vagy cluster fejfájás.
- Krónikus fejfájás
- Krónikus progresszív fejfájás, más néven gyulladásos fejfájás.
- Nyakszirti fejfájás
- Másodlagos (a szomszédos szervek betegségei, idegbetegségek és mentális betegségek által okozott)
A szemészeti fejfájás egy másodlagos fejfájás, amelyet a szem valamely rendellenessége okoz. A glaukóma, a látászavarok és a kancsalság a szemfejfájás leggyakoribb okai közé tartoznak.
Mi okozza a szemészeti fejfájást?
- A szemészeti fejfájás leggyakrabban azoknál a betegeknél fordul elő, akiknél fénytörési hibák fordulnak elő, és semmit sem tesznek a korrekciójuk érdekében. A távollátás, a rövidlátás és az asztigmatizmus olyan szemészeti betegségek, amelyek a közel-, a távol- vagy a közel- és a távollátást egyaránt befolyásolják, attól függően, hogy milyen típusú és mennyire előrehaladott az állapot. A fejfájás általában a tévé, számítógép vagy telefon előtt eltöltött hosszú idő után jelentkezik, vagy miután a beteg sokat ír vagy olvas. Ebben az esetben a szem eredetű fejfájás szemgödör fölötti, és kisugározhat a temporális és okcipitális régióba.
- Szemgödör fölötti fejfájás az is, ha a páciens a szaruhártya, a szivárványhártya vagy a csillószőrtest rendellenességében szenved. Ezek a szemek vörösségével és fényérzékenységével válnak láthatóvá. A fejfájás itt azért gyakori, mert a szivárványhártya, a csillótest és a szaruhártya erősen innervált.
- A kancsalság egy másik szemészeti állapot, amely fejfájásban nyilvánulhat meg. A „kereszttekintés” vagy „kereszttekintés” olyan állapot, amikor a binokuláris látás károsodik, és az egyik szem eltér, amikor egy fix pontra kell néznie.
- A zöldhályog szintén okozhat fejfájást. A fejfájáson kívül a beteg a következőket tapasztalja: szemfájdalom, alagútlátás, fényérzékenység, vörös szemek, hányinger, hányás és homályos látás.
Melyek a szemészeti fejfájás tünetei?
A szem eredetű fejfájás jelei a következők:
- Szemfájdalom
- Fényérzékenység
- Látászavarok
- Szédülés
- Hányinger
- Hányás
- Magas vérnyomás
- Láz
- Görcsök
- Parézis
Hogyan diagnosztizálják a szemészeti fejfájást?
A diagnózis felállítása szemészeti szakvizsgálat során történik. Ez egy sor részletes vizsgálatot foglal magában:
- A páciens kórtörténetének meghatározása (milyen gyakoriak a fejfájások, mikor fordulnak elő, milyen súlyosak, milyen tényezők váltják ki őket, van-e a családban fejfájás).
- A látásélesség meghatározása
- A szemtörés mérése
- A szemnyomás mérése
- A szem motilitásának vizsgálata
- Az elülső pólus biomikroszkópos vizsgálata
- Szemfenékvizsgálat
- Számítógépes perimetria
- Gonioszkópia
- Ha a fejfájás mellett a beteg eszméletvesztéssel is jelentkezik, ajánlott az elektroenkefalogram elvégzése.
- Egyéb vizsgálatok: CT-vizsgálat, MRI, lumbálpunkció – a szakorvos észrevételeitől függően.
Fejfájás gyermekeknél
A gyermekkori fejfájás leggyakrabban vírusfertőzésekkel és az arcüregek, a fülek vagy a torok fertőzéseivel függ össze. Egyéb okok lehetnek:
- Dehidratáció
- Szemészeti betegségek
- Fogászati betegségek
- A pihentető alvás hiánya
- Túl hosszú képernyő előtt töltött idő
- Agyhártyagyulladás
- Fejsérülés
- Agydaganatok
Forduljon a sürgősségi orvoshoz, ha a gyermeknél az alábbiakat észleli:
- Bármilyen fejfájás, 4 éves kor alatt
- Fejfájás alvásból való felébredéskor
- Egyre gyakoribbá vagy intenzívebbé váló fejfájás
- Fejfájás, láz, hányás és hányinger
- Homályos látással kísért fejfájás
- Esés vagy ütés utáni fejfájás
- Eszméletvesztéssel járó fejfájás
Fejfájás: Szemészeti kezelés
Szemészeti eredetű fejfájás esetén a szemészeti vizsgálat határozza meg a kezelés típusát is. Az állapot súlyosságától függően a páciensnek a következőket írhatják elő:
- Szemüveg vagy kontaktlencse
- Helyi kezelés szemcseppekkel
- Gyógyszeres kezelés (fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, érösszehúzó szerek)
- Lézeres szemműtét
Dr. Holhos klinikái a szemészeti ipar legmodernebb berendezéseivel és technológiájával vannak felszerelve. Ezek a Dr. Holhoș szemészeti szakrendelő hálózat szakorvosai révén nemcsak az Ön látásának minőségét, hanem az életminőségét is javítják.
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.
A szürkehályog egy meglehetősen gyakori szembetegség, amikor a szemlencse fokozatosan elveszíti az átlátszóságát és elszürkül, és amely fokozatos látásromlást okoz.
A diabéteszes retinopátia a cukorbetegségnek a szemen jelentkező szövődménye, amelyet a magas vércukorszint és a szem mögötti fényérzékeny szövet (retina) érrendszerének károsodása okoz.
A retina a szemgolyó mélyén, a szem hátsó részén található fényérzékeny
réteg. Ez a központi idegrendszeri szövet egy darabja, amely egy fókuszált kétdimenziós képet hoz létre, amit a retina sejtjei elektromos impulzussá alakítanak át, amely a képet a vizuális érzékelés létrehozásához közvetíti.
Az epiretinális membrán az üvegtest hátsó része és a retina központi területe, a makula közötti határfelület rendellenessége.
Az üvegtest a szemgolyó közepén, a lencse és a retina között helyezkedik el, és „gélként” jelenik meg. Az egészséges üvegtest teljesen átlátszó, így a fény gond nélkül eljut a retinára, és ezáltal tiszta látást biztosít.
A glaukóma krónikus, kétoldali szembetegség, amelyet a látóideg rostjainak fokozatos pusztulása jellemez, amely ideg felelős a szemből az agyba történő információátvitelért.
A keratoconus egy degeneratív betegség, amely a szaruhártya fokozatos deformációjában és elvékonyodásában nyilvánul meg. Általában serdülőkorban jelenik meg, férfiakat és nőket egyaránt érint, és felnőttkorig fokozódik.