Uveitis: Tünetek, típusok, kezelés
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) szemészeti betegsége, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik. Kezelés nélkül a betegség súlyos szövődményekhez vezethet, mint például szürkehályog, retinaleválás, glaukóma, látóideggyulladás és akár látásvesztés.
Mi az uveitis?
Az uveáról
A szem középső rétegét uvea-nak nevezik. Ez egy erősen erezett hártya, amely a következőkből áll:
- Szivárványhártya – a lencse előtt lévő, feszített membrán, amely a szembe jutó fény mennyiségét szabályozza;
- Sugártest vagy csilló – a csarnokvíz kiválasztását kezelő érrendszeri struktúrák és a csillóizom alkotják;
- Choroidea – a szem érhártyája, amely a retina alatt helyezkedik el, és amely a retinát és az ínhártyát egyaránt táplálja.
Az uveitis az uvealis tractus gyulladását jelenti. A betegség formájától függően érintheti a retinát, az ínhártyátát vagy a uveát..
Hányféle uveitis létezik?
Az uveitis különböző klinikai formákat ölthet, attól függően, hogy meddig tart és mennyire súlyosak a tünetek.
Az időtartamától függően az uveitis lehet:
- Akut – gyorsan kialakul, de a tünetek intenzitása 3 hónap után csökken;
- Visszatérő – néhány havonta ismétlődő gyulladásos epizódokkal jár;
- Krónikus – a betegség hosszabb ideig tart, és a kezelés abbahagyását követő 3 hónapon belül visszatér.
Az érintett területtől függően a klinikai formát nevezhetjük:
Elülső uveitis – Ez a leggyakoribb forma. Más néven „iritis” -nek is nevezik, és a szem elülső részét érinti. Legtöbbször enyhe uveitisről van szó, a tünetek maguktól megjelennek és elmúlnak, de fennáll a veszélye annak is, hogy a gyulladás visszatérő vagy krónikus lesz. Az elülső uveitis hajlamos a legtöbb tünetet produkálni – szemfájdalom, fényérzékenység, szemvörösség és csökkent látásélesség.
Az elülső uveitishez társul:
- Szomszédos gyulladásos gócok – fertőzések a fül-orr-gégészeti területen;
- Távoli gyulladásos gócok – húgyúti vagy emésztőrendszeri fertőzések;
- Spondyloarthropathiák;
- Juvenilis idiopátiás artritisz;
- Herpeszvírus-fertőzés;
- Szisztémás autoimmun betegségek;
- Sérülések.
Intermedier uveitis – A myodesopsia vagy cisztoid makulaödéma a vér extravasatiója (érpályából kilépése) miatt alakul ki – a vér az erekből, a makulába jut. Ezek befolyásolhatják a látás minőségét és intermedier uveitishez vezethetnek. Ez a forma általában fájdalommentes és fiatal felnőtteknél fordul elő. Az állapot úgy jelentkezik, hogy az üvegtest tér a szem belsejéből származó folyadékkal telik meg. A betegek homályos látást és csökkent látásminőséget tapasztalnak.
Az intermedier uveitis a következőkkel jár együtt:
- Szarkoidózis;
- Sclerosis multiplex.
Hátsó uveitis – Ez a betegség egyik legsúlyosabb formája, mivel a szem belső részén jelentkezik, és érintheti a látóideget, a retinát vagy az érhártyát. Az intermedier uveitishez hasonlóan ez a típus is létrehozhat myodesopsiát, ami csökkenti a látásélességet, de a betegség visszatérő vagy krónikus formájához is vezethet. A hátsó uveitis egyéb jelei: sárgásfehér elváltozások a retinában vagy a chorioideában (retinitis és chorioideitis), sejtek az üvegtestben, exudatív retinaleválás, retina vasculitis vagy látóhártya-ödéma.
A hátsó uveitishez társul:
- Herpesz
- Bárányhimlő;
- Szarkoidózis
- Lupus;
- Szifilisz;
- Tuberkulózis.
Panuveitis – Ez a betegség legsúlyosabb formája, mivel az egész uveát érinti. Ha a szem mindhárom rétege begyullad, a látásvesztés kockázata rendkívül magas.
A panuveitis a következőkkel jár:
- Bakteriális vagy gombás retinitis;
- Vírusos retinitis;
- Toxoplazmózis;
- Szifilisz;
- Lupus;
- Tuberkulózis.
Melyek az uveitis kockázati tényezői?
A leghajlamosabbak a más betegségekben vagy bizonyos genetikai változásokban szenvedő, rizikófaktorokkal rendelkező személyek. Néhány példa:
- Brucellosis – Bang-betegság;
- Tuberkulózis;
- Toxoplazmózis;
- Övsömör;
- Leptospirózis
- Lyme-kór;
- Szifilisz;
- AIDS;
- Toxocariasis;
- Herpes simplex;
- Arthritis vagy reumatoid arthritis;
- Crohn-betegség;
- Pikkelysömör;
- Colitis ulcerosa;
- Vogt-Koyanagi-Harada betegség;
- Sclerosis multiplex
- Bechterew-kór.
Mi okozza az uveitist?
Bár a legtöbb uveitis idiopátiás, számos ok vezethet ehhez a betegséghez.
- Szemsérülések – sérülés vagy vegyi anyagoknak való kitettség;
- Korábbi műtét;
- Bakteriális fertőzések (TBC, macskakarm betegség, Lyme-kór, szifilisz);
- Parazita fertőzések (toxoplazma, toxocariasis);
- Gyógyszeres kezelés során fellépő mellékhatásként;
- Neoplazmák (limfómák);
- Szisztémás gyulladásos betegségek (Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás);
- Szisztémás autoimmun betegségek (Bechterew-kór, Behcet-kór, szarkoidózis).
Melyek az uveitis tünetei?
Az uveitis általában 20 és 60 év közötti embereknél jelenik meg, de gyermekeket is érinthet. A leggyakoribb tünetek a következők:
- Homályos látás;
- Szemfájdalom – az érintett szem körül érzett nyomás;
- Csökkent látásélesség;
- Fényérzékenység;
- A látótér külső részén lévő tárgyak látásának képtelensége;
- Myodesopsia – „repülő szúnyogok” látása;
- A látótérben mozgó fekete foltok észlelése.
Hogyan diagnosztizálják az uveitist?
A szemészeti konzultáció során a szakorvos áttekinti a páciens kórtörténetét, és átfogó vizsgálatot végez. Ez magában foglal egy sor vizsgálatot:
- Fényre való reagálás;
- Vérvizsgálatok;
- Képalkotó vizsgálatok, röntgen, CT, MRI;
- A szem elülső részének vizsgálata réslámpával – a látóideg, a retina és az erek megfigyelésére, valamint a mikroszkopikus gyulladásos sejtek megkülönböztetésére;
- Szemfenéktükrözés – a szem hátsó részének vizsgálatára;
- A szem belsejének és a retinának a fényképezése;
- Tonometria – a szemnyomás mérésére;
- Optikai koherencia tomográfia a retina és az érhártya vastagságának mérésére – a gyulladás mértékének meghatározására;
- Fluoreszcein-angiográfia vagy indocianin-zöld angiográfia – a szem belsejében lévő erek képének rögzítésére, és annak megállapítására, hogy mennyire gyulladtak be;
- A szem csatornavizének vagy üvegtesti folyadéknak vizsgálata.
Hogyan kezelhető az uveitis?
A betegség súlyosságától függően a kezelés gyógyszeres kezelésből vagy műtéti beavatkozásból állhat. A klasszikus kezelés a következőket foglalja magában:
- szisztémás és cikloplegiás-pupillatágító gyógyszeres kezelés
- vagy helyi kortikoszteroidok.
A fertőző uveitis antimikrobiális kezelést igényel, a krónikus esetekben pedig szisztémás kortikoszteroidok, nem-szteroid immunszuppresszánsok, krioterápia vagy műtét szükséges.
A kezelés szerepe a következő:
- A gyulladás csökkentése (szteroid gyulladáscsökkentőkkel);
- A fertőzés megsemmisítése (antibiotikumokkal vagy parazitaellenes terápiával);
- Az immunrendszer elnyomása (szisztémás autoimmun betegségek esetén a reumatológus által adott speciális gyógyszerekkel).
Gyógyszere kezelés
- Gyulladáscsökkentő gyógyszerek;
- Görcsoldó gyógyszerek;
- Baktériumok és vírusok elleni gyógyszerek;
- Az immunrendszerre ható gyógyszerek;
- Gyulladáscsökkentő cseppek;
- Szem mellé adott szteroid gyulladáscsökkentő injekciók.
- Ha az uveitis egy másik betegség mellékhatásaként jelentkezik, akkor az adott betegség (szürkehályog, retinaleválás stb.) műtétje javasolt;
- Vitrektómia – az üvegtest műtéti úton történő eltávolítása (csak súlyos esetekben);
- Gyógyszeres anyag beültetésével. A hátsó uveitisben szenvedő betegeknél olyan eszköz beültetése lehetséges, amely 2-3 évig kortikoszteroidokat juttat a szembe.
Természetgyógyászati gyógymódok uveitisre
Van néhány dolog, amit otthon is megtehetünk az uveitis tüneteinek enyhítésére, de ezek nem helyettesíthetik és nem is kell helyettesítsék a szakorvosi véleményt és kezelést.
- Meleg vagy hideg borogatás – a szem gyulladásának és fájdalmának enyhítésére;
- Napszemüveg viselése – fényérzékeny szemek esetén;
- C- és E-vitaminban gazdag ételek fogyasztása;
- Omega 3 és lutein pótlása;
- Antioxidánsokban gazdag ételek fogyasztása (áfonya, saláták, paradicsom, paprika stb.).
Mit tehet az uveitis megelőzése érdekében?
- A megfelelő szem- és kézhigiéniával gondoskodjon a szeme egészségéről.
- Ne halogassa a szembetegségek kezelését, és ne habozzon szakemberhez fordulni, ha olyan tünetei vannak, amelyek befolyásolják a látásélességet..
A Dr. Holhos szemészeti szakrendelő hálózat országszerte 5 klinikán várja Önt szakemberekkel és a legmodernebb technológiával. Kérjen időpontot, és törődjön a szeme egészségével!
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.
A szürkehályog egy meglehetősen gyakori szembetegség, amikor a szemlencse fokozatosan elveszíti az átlátszóságát és elszürkül, és amely fokozatos látásromlást okoz.
A diabéteszes retinopátia a cukorbetegségnek a szemen jelentkező szövődménye, amelyet a magas vércukorszint és a szem mögötti fényérzékeny szövet (retina) érrendszerének károsodása okoz.
A retina a szemgolyó mélyén, a szem hátsó részén található fényérzékeny
réteg. Ez a központi idegrendszeri szövet egy darabja, amely egy fókuszált kétdimenziós képet hoz létre, amit a retina sejtjei elektromos impulzussá alakítanak át, amely a képet a vizuális érzékelés létrehozásához közvetíti.
Az epiretinális membrán az üvegtest hátsó része és a retina központi területe, a makula közötti határfelület rendellenessége.
Az üvegtest a szemgolyó közepén, a lencse és a retina között helyezkedik el, és „gélként” jelenik meg. Az egészséges üvegtest teljesen átlátszó, így a fény gond nélkül eljut a retinára, és ezáltal tiszta látást biztosít.
A glaukóma krónikus, kétoldali szembetegség, amelyet a látóideg rostjainak fokozatos pusztulása jellemez, amely ideg felelős a szemből az agyba történő információátvitelért.
A keratoconus egy degeneratív betegség, amely a szaruhártya fokozatos deformációjában és elvékonyodásában nyilvánul meg. Általában serdülőkorban jelenik meg, férfiakat és nőket egyaránt érint, és felnőttkorig fokozódik.